A kiskamaszok már sokkal inkább eltűrik, hogy fotografáljuk őket, mint a picik. Természetes kíváncsiságuktól fakadóan, érdekli őket a technika. Engedjük hát, hogy megfogják és megnézzék a fényképezőgépünket, sőt akár ők maguk is készíthetnek néhány felvételt. Ez segíteni fog eloszlatni minden bizalmatlanságot és félelmet, amit irányunkban tápláltak.
A gyermekek rövid ideig tudnak egyvalamire koncentrálni. Ezért a tervezés és a gyors cselekvés döntő lehet a velük való munkában. Eszünkbe ne jusson előttük kezdeni babrálni a gépünkkel és optikát cserélni, mert ez idegesíti és untatja őket. Ha ez bekövetkezik akár örökre lemondhatunk a fotózásukról. A gyerekeknek van ugyanis egy olyan rejtélyes tulajdonságuk, hogy nem engedelmeskednek azoknak a dolgoknak - jelen esetben nekünk és a fényképezőgépünknek -, amelyekkel korábban rossz tapasztalatuk volt. Próbáljunk állandóan újabb és újabb nézőpontokat választani. Lehet, hogy a gyerekek elmozdulnak, mégis próbáljunk meg lefelé koncentrálni a gépünkkel, hogy a nem kívánt részletek lemaradjanak a képről.
Ha pedig valami érdekes hátteret fedezünk fel, igyekezzünk a gyerekeket elé terelni, és a kép előnyére fordítani a lehetőséget. Egy napsütéses napon használhatunk külső derítővakut vagy derítőt, hogy kicsit enyhítsünk az árnyékokon. Ehhez jó akár egy könyv vagy egy fehér törülköző is, ha nincs gyári kellékünk.