Mivel a nappali fény állandóan adott, sokan nem is gondolnak rá, hogy a minősége ennek is folyamatosan változik. A színhőmérséklet reggel és este sokkal melegebb, narancsosabb színeket produkál, mint napközben, amikor a magasabban álló napnak hidegebb, kékes árnyalatú színei vannak a képeken.
A déli erős nap árnyékokat vethet az arcokra, a szemek alá, sandává téve alanyainkat.
A rossz időben készült képekből viszont hiányozhat az élénkség, és kontrasztok nélkül élvezhetetlenné válnak.
A film a hideg fényekkel kékesre festi a bőrszínt. Ha nagyon vakítóan süt a nap, akkor állítsuk alanyainkat enyhe árnyékba, ahol egyenletesebbek a fények, és kényelmesebben lehet fotózni. Ha ilyen nincs, akkor fordítsuk meg a személyt, hogy háttal legyen a napnak. Ez szép súrlófényt adhat a hajnak.
Ne feledjük, hogy a fényképezőgépünk fénymérője azt a fényt fogja mérni, ami a személy háta mögül jön, és nem azt, ami az arcáról visszaverődik. Ha erről megfeledkezünk, akkor az arc alulexponált lesz, és csak sziluettet fogunk látni a képen.
Sok fényképezőgépen van beépített "backlight" (expozíciós idő hosszabbító) opció, ami kompenzálja az ilyen helyzetekben az expozíciót. Másik megoldásként szóba jöhet a lámpa, vagy a derítővaku, amivel deríteni lehet az arc fényeit.
Az A81-es szűrő a fénytelen napokon is melegebb színeket tud varázsolni a bőrtónusokra.